3347 zenekar 12312 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2011. augusztus 26. | .tia

Mesés káosz - Jay-Z and Kanye West

Copyright:

Jay-Z & Kanye West: Watch The Throne | Augusztus 8-án debütált Jay-z és Kanye West közös albuma, melyet a nagyérdemű és a kritikusok társadalma oly kiéhezetten várt. A következőkben kicsit végigzongorázom az album nem éppen egyhangú felhozatalán, betekintek a kulisszák mögé, a közreműködők soraiba, és persze a publicitást erősítve a saját vélemény sem maradhat el. Mindenképpen kiadós sorok elébe nézünk.

Szerintem senkinek nem okoz nagy megdöbbenést az, hogy két HipHop Birodalom élén táncoló, sajátos és lehengerlő stílussal bíró rapmogul összefogásából a Billboard 200-as listáját vezető lemez születik. Az aranyérem már az első héten a zsebükben volt, emellett befoglalták a trónt a Billboard Top R&B/HipHop és a Top Rap albumok sorában is, norvégiai, ausztrál, kanadai rangsorokkal egyetemben. Ezzel egyébként Kanye az ötödik, míg Jay-z a tizenkettedik listavezető korongot tudhatja magáénak.
 
Kanye Jay-z The Blueprint (2001) című albumán működött közre, elsőként a This Can't Be Life című dal kapcsán, azóta olyan kollaboráns szerzemények születettek, mint a Monster, a Run This Town, vagy éppen a Swagga Like Us. Az eredetileg öt trackkel töltött EP terve végül nagylemezzé duzzadt, melynek hanganyaga a világ különböző pontjain vált teljessé. A felvételek 2010 novemberében, Angliában kezdődtek, majd Ausztráliában, Párizsban, New Yorkban és sok más városban folytatódtak. Ha esetleg a világkörüliségben nem lenne elegendő motiváció, New Yorkban a Mercer és a Tribeca Grand Hotel területén egész blokkokat választottak le közreműködőik és persze saját maguk szórakoztatására (a masterelés is itt készült Mike Dean jóvoltából). A hagyományos stúdióba vonulás voltaképp nem is lenne méltó ehhez az albumhoz...
 
Ami biztos, hogy mielőtt mélyebb merülésbe feledkeznénk az album apró szegmenseit illetően, komplexitását, hangzásvilágát tekintve valamifajta burokba zár, mely rendkívül sok helyen Kanye: My Dark Twisted Fantasy-jének világát hívja újra életre. Ez a burok repedezni látszik amint itt-ott értelmezni kezdjük a sorokat. A túl sok fellengzés, ez a tipikus „ajtóstól a házba” jelleg, a márkanevek kavalkádjában (Rolex, Benz, Manolo, Gucci) helyenként szinte megszakadó sorok.  Fullasztóvá, nem utolsó sorban képmutatóvá válik a dics, a vagyonra, hírnévre való fókuszálás. 
 
Társadalmat érintő kérdések legélesebben talán a Murder To Excellence-ben öltenek testet, mely sorok a Westchesterben, rendőrök által meggyilkolt 20 éves, fekete bőrű Danroy Henry emlékének, illetve a tragikus esetet övező háttérnek lettek szentelve. A Made in America a vallási indítást követően nagy teret enged az idősíkokban való vándorlásnak, a múlt és a jövő kettősére fókuszál (“I’m living the future so the present is my past.”): emléket állít a gyermekkornak, köszönetet mond édesanyjának (West), majd a jövő generációjának legendás alakjává válás, a halhatatlanságának megteremtése adják a gondolatmenet fő vonulatát. A Made In Americat Frank Ocean hangja gazdagítja, ahogyan az utolsóként felvett No Church In The Wild-ot is, 88-key és The Dream közreműködése mellett. A dalban a vadon szava szakít a konvenciókkal, maga „a trón birtoklása utat enged a drogok, a szex és a hiphop zamatának megízlelésére”. Swizz Beatz le sem tagadhatná a Welcome To The Jungelért vállalt kezességet, ahol ismét a személyes emlékek és a jövő központisága adja a gerincet. 
 
Van itt még The Neptunes -féle Gotta Have It, Beyoncé refrénelte Lift Off, vagy a szerintem rendkívül megkapóra sikeredett Niggas In Paris, melyről a napokban olvastam egy rendkívül találó jellemzést: „zseniális, bár senki sem érti miről is van szó benne valójában”. A H.A.M. És az Otis című szerzemények pedig elsőként váltak külön az albumtól vezető szerepet harcolva maguknak. Az utóbbi Otis Redding hangmintájával ütős kis slágerré kerekedett, bár a Spike Jonze rendezte klip kicsit eredetibbre is sikeredhetett volna.
 
A negatív kritikák magját az albumra vetített rendezetlenség, túlzott sokféleség, az egységes összhang hiánya adja, amiről talán merészen, de kijelenthetem, hogy a szétesettség mégis valamiféle összetartást ad az albumnak, azáltal ahogyan a számokat karakterizálja, és távol tartja a mainstream jellegtől. Gyökerekig képes hatolni, a konvencióknak pofátlanul hátat fordítva, fenyegető merészségével, eufóriájával kaput nyitva egy színesebb dimenzió felé.
Tehát mindenképpen érdemes a tolakodóan arany borító és a fellengzős címadás mögé lesni, augusztus 23-tól Deluxe Edition formában is. Nem tökéletes, de különleges.
 
.tia
 
Osztályzat: 10/8
 
Track listing:
 
1. "No Church in the Wild" (featuring Frank Ocean)
2. "Lift Off" (featuring Beyoncé) 
3. "Niggas in Paris" 
4. "Otis" (featuring Otis Redding) 
5. "Gotta Have It"  
6. "New Day" 
7. "That’s My Bitch" 
8. "Welcome to the Jungle" 
9. "Who Gon Stop Me" 
10. "Murder to Excellence" 
11. "Made in America" (featuring Frank Ocean) 
12. "Why I Love You" (featuring Mr Hudson) 
 
Deluxe Edition Bonus Tracks:
 
13. "Illest Motherfucker Alive"
14. "H.A.M"
15. "Primetime"
16. "The Joy" (featuring Curtis Mayfield) 
 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2015. április 15.

Tiszta rock and roll rázva és keverve Fatal Errorosan

Fatal Error: Bérlet az életre | Aki ma azt mondja, hogy a rock haldoklik, az vagy nem tudja, hogy mit jelentenek a szavak, vagy a mainstream zene pocsolyájában nézelődik csak. Pedig rengeteg jobbnál jobb zenekarunk van, akiknek csak el kéne járni a koncertjeire, és jövőre már nem az X-faktor lenne a mérvadó. És akkor még nem is beszéltem a fiatalokról… egészen idáig. A héten kaptam kézbe egy ifjú, energikus rockbanda friss albumát, és nem hagyott hidegen. Ez volt a Fatal Error első lemeze, a Bérlet az életre címmel. Tovább

2015. április 14.

Nagyon jó az új Amber Smith

Amber Smith - Modern | Az előző Amber Smith album megjelenése óta a zenekar jelentősen átalakult, és bár a koncerteken stabilnak tűnik az új felállás, közösen felvett produkciót most hallhatunk tőlük először. Azaz, megjelent a Modern című új Amber Smith album. Meghallgattuk, hogy valóban modern-e. Tovább

2015. március 23.

Kisujjból a kötelezőt - Papa Roach - F.E.A.R.

Papa Roach - F.E.A.R. | Nyolcadik lemeznél az ember már nem vár túl sokat egy bandától, kivéve, ha olyanról van szó, akik - ha nem is mindig, de - általában minőségi albumokat produkáltak a sokasodó évek során. A Papa Roach szerencsére egy ilyen banda, s noha voltak megingások, a The Connections kellemes meglepetés volt 2012-ben. Lássuk, van-e még puskapor Jacobyékban? Tovább

2015. március 13.

$z@rból várat! - Falling in Reverse - Just Like You

Falling in Reverse - Just Like You | Van nekünk egy egoista, ripacs, visszataszító, nagyképű, mindemellett remek adottságokkal megáldott énekesünk és egy biodíszletként funkcionáló, olykor érdemi munkára is képes bandánk. Mindezt harmadszor. Van ebben annyi, hogy érdemes legyen akár egy percet is szentelni rá a drága időnkből? Tovább

2015. február 23.

Minden remény oda... - Fall Out Boy

Fall Out Boy - American Beauty/American Psycho | Mindenki kedvenc tinipunk bandája a hiátus után egy popba mártott, gumicukor-szerű anyaggal tért vissza, amely a régi rajongók helyére újakat csábított (aktualizálva az örök 16 éves korhatárt), de töretlenül a csapból is ők folytak. A Save Rock 'n Roll folytatásaként egy még poposabb, még elektronikusabb lemezt kaptunk, amellyel az élőzene utolsó szikráját is sikerült kiölni a zenéjükből... Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky