Megvolt Paul Kalkbrenner

Megvolt, ezt is kipipálhatom... Nagyjából ennyit váltott ki belőlem tegnap a Paul Kalkbrenner koncert. Bevallom, nagyon fanatikus PK rajongó sosem voltam, de tegnap ott voltam a koncertjén a SYMA csarnokban, hátha én is igazi fan leszek. Mégsem lettem. Azért nem sajnáltam a DJ-t, mert ha én nem is annyira, ettől függetlenül örültek neki elegen!

megosztás
kapcsolódó linkek
- PAUL KALKBRENNER

Becsületesen többször is végighallgattam és meg is szerettem például a Berlin Callingot. A volt barátom imádta PK-t, én a volt barátomat, így igyekeztem PK-t is imádni. Bár már nem vagyunk együtt, az egésztől függetlenül is érdekelt, milyen lesz egy buli, ahol végre fellép Paul Kalkbrenner. Hát, én jobbra számítottam...

Az még nem vette el a kedvem, amikor fél 9-kor odaérve megtudtuk, hogy csak 10-től fog játszani a DJ. Pláne, hogy kifejezetten jó volt az „előzenekar”, Simina Grigoriu. Gondoltuk, utána még jobb lesz a buli, úgyhogy csak lightosan partyzgattunk rá. Azért egy óra elég lett volna belőle. De utána rájöttem, nekem PK-ból is elég egy óra... Amennyire dallamos, változatos és élvezetes számokat tartalmaznak a lemezei, annyira volt egysíkú, veretős-dübörgős a fellépés. Ismert dallamokat csak nyomokban fedeztem fel, fantáziát meg szinte egyáltalán. Gonosz hasonlat, tudom, de kicsit olyan volt, mint a Barátok közt: ha kihagyok belőle pár epizódot, úgyse tűnik fel, mert nem történt semmi izgalmas a nem látott részekben sem. A koncertről is ha kimentem a büfébe vagy a mosdóba, majd visszamentem, sem nagyon észleltem, hogy változott volna bármit is a zene. Értem én, hogy ez a minimáltechnó, nem kéne sokkal többet várnom tőle, de azért valami mégis hiányzott. Lehet persze, hogy csak a motivációm, hogy szeressem PK-t a volt páromtól függetlenül is. De nem szerettem meg igazán. A közönség viszont úgy tűnt, nagyon élvezte – legalábbis a színpad közvetlen közelében állók biztosan. Amikor viszont a belső magból kijjebb mentünk, észrevettük, hogy kívülről már mégsem olyan nagy a tömeg és a csarnok egyáltalán nincs megtelve...

Bevallom, feladtam a reményt a koncert vége előtt, és amikor már eleget meneteltünk és rugóztunk, megpróbálva átvenni a lelkesedést, egy nagyobb szünetnél – azt sem tudtuk, egyáltalán folytatja-e a zenélést a lemezlovas – leléptünk. Nem csak mi lógtunk meg, csomóan már szállingóztak ki az épületből. Valószínűleg utána indulhatott csak be a tényleg hardcore rész.

Igaza lett egy jó barátomnak, aki diplomatikusan úgy fogalmazott PK-ról, hogy kicsit „Club Rotationös”. A közönség nagy része a régi E-klubból szabadulhatott át, csak úgy csillogtak a latex cicanadrágok és a műszálas izompólók a durva reflektorfényben. Néhol még egy-egy síp is, és itt-ott néhány bunyózó, igazi primkó „partyarc” is előkerült...

Legalább ilyet is láttam. Bár azt megtanultam, hogy náthásan nem olyan jó tüctückoncerten menni és pia helyett zsepit szorongatni, örülök, hogy ott voltam, és egész jót buliztam Paul Kalkbrennerre. Volt annyira ütős és energikus, hogy a megfázás miatti „búraérzésemet” megtörje és sokszor tudott az egyenletes ritmus magával ragadni. De legközelebb én mégis inkább a cédéjénél és pár C-vitaminnál maradok...

Bea

cimkék
- 2011, Budapest, elektro, koncertbeszámoló, party, PAUL KALKBRENNER, syma, techno

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2013. május 15.

Hallgatni arany – a The Carbonfools aranylemez-buliján jártunk

Mint megírtuk, fél évvel a megjelenését követően aranylemez lett a The Carbonfools legújabb, Carbonsweet névre hallgató stúdióalbuma. A zenekar a budapesti R33-ban vehette át az elismeréseket – barátok, családtagok, a sajtó és kétszáz szerencsés rajongó jelenlétében. Tovább

2013. május 13.

Valami újnak a kezdete? – a FreshFabrik 20 éves szülinapi koncertjén jártunk

20 éves a FreshFabrik zenekar. A régi szép fejrázós időket felidézendő lesétáltunk az A38 hajóra egy kis nosztalgiázásra. Akinek be kéne mutatnom a FF-ot, az ne olvasson tovább! Aki viszont egyszer is hallotta a Lamentation-t, vagy állt a kétezres évek elején a Sziget Nagyszínpad előtt egy FF koncerten, az érteni fogja a beszámoló lényegét. Tovább

2013. május 4.

Összefoglaló: Komáromi Napok 2013

Huszonkettedik alkalommal rendezték meg Komárom városának legnagyobb kulturális-szórakoztató eseményét, amelyet idén másodszor nem a Monostori Erődben, hanem a város szívében látogathattak meg az érdeklődők. Éppen ezért szinte végig teltház volt a Jókai ligetben, amely a program központjaként funkcionált. Tovább

2013. április 27.

Az Irie Maffia tesztelte a Parkot

A tavalyi év egyik legsikeresebb bulicentruma, a Budapest Park április 25-én ismét megnyitotta kapuit - először az Irie Maffia legénysége próbálhatta ki a Nagyszínpadot. Többezer emberre számítottak és az este 10 órai hangerő-korlátozáshoz igazították az ütemtervet - mindezekkel együtt a buli az ígéretekhez híven Nagyon Jó Lett! Tovább

2013. április 24.

A tönkrement hangkártya, a jazzli, meg a szülinapos esete a Carbonfools koncertjén

Április 20-án a Carbonfools együttes hűséges közönségének ezúttal egészen a Bécsi útig, a Symbolba kellett elzarándokolnia egy jónak ígérkező szombat estéért. Amely a kezdeti nehézségek ellenére valóban jól sikerült. Tovább