2012. július 30. | govinda

Bolond lyukból bolond szén fúj

Aki netán első ízben hallotta a Carbonfoolst élőben zenélni július 27-én este, és még nem volt tisztában azzal, mire képesek egy-egy fellépés alkalmával, bizonyára jobb alkalmat nem is kívánhatott volna az ismerkedésre. Mindent összevetve tíz pontot érdemel a képzeletbeli skálán a fiúk szombati produkciója, melyet egyébként ők maguk is nagyon élveztek, de ezt már a koncert közben is lehetett érezni.

A nyolcórai beígért kezdés ellenére a (leginkább a néhai Zöld Pardonra emlékeztető Parkban) még háromnegyed nyolc tájban is csupán lézengett a közönség a nagyszínpad előtt. Nem sokkal fél kilenc előtt aztán már teljes gőzzel csaptak a srácok a húrokba, és tulajdonképpen innentől egészen tíz óráig, az utolsó hangokig kifogástalan fellépést sikerült összehozniuk, amelyhez szerencsére kitűnő hangosítás is társult.

Ezúttal is ügyesen vegyítették a korábbi és a frissebbi korong dalait, illetve a „pihenősebb” (már amennyiben persze lehet ilyesmiről beszélni) darabokat az igazi közönségslágerekkel. Egyelőre a Clublightson kívül most sem hallhattunk újdonságot a készülő szerzemények közül, de azt hiszem, ez önmagában is nagy örömet okozott a lelkes hallgatóságnak. Külön érdekességként és kisebb meglepetésként szolgált a zenekar egyik legrégebbi, a kétezres évek hajnaláról származó opusát, a Bunnyt hallani, melyet szabadtéri koncertek alkalmával ritkábban szokott előhúzni a csapat a kalapból. Ezek a dallamok talán nem voltak mindenkinek ismerősek, de az egészen biztos, hogy még a visszafogottabbak sem bírták egy helyben, táncolás nélkül végigállni azt a 6-7 percet.

Természetesen a legismertebb dalok aratták a legnagyobb sikert, így a Hideawayt, vagy a ráadást kitevő Furillát és Sunsetet szokás szerint egy emberként skandálta mindenki. Az egyetlen számottevő negatívum inkább a helyszín számlájára írható, ugyanis a nagyszínpadtól eléggé messze, a fesztiválokon megszokott távolságban kezdődik a közönség területe. Ez kissé a közvetlenség rovására megy, de a hangulatból semmit nem von le. Ugyanis ebből a szempontból egyrészt nagybetűs Hangulatot varázsoltak zenészeink, másrészt pedig a rájuk általában jellemző derű és lendület ezúttal is megvolt.

Először szerepeltek a Park színpadán, de a nagyszerű fogadtatás és kellemes tapasztalatok miatt valószínű, hogy nem utoljára. A budapesti rajongótábor legközelebb a Szigeten (augusztus 11., A38 Színpad), majd alig néhány nappal később (augusztus 18-án), a Kobuci kertben találkozhat velük, a vidéket pedig továbbra is folyamatosan járják.

govinda