3344 zenekar 12273 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Külföldi

2011. szeptember 12.

Kavinton az útra, avagy blogol az Alice in Chains

Copyright:

Az Alice in Chains blogol, pöfög, füstöl és tör előre még akkor is, ha két eredeti taggal már kevesebben vannak. A zene a régi a ritmusok maradtak, ha valaki nem hallott mostanában felőlük, itt az ideje csatlakozni, de csak ha bírod a metált és az érdes hangokat. Részlet a blogjukból.

Megcsörrent a telefonom Winnipegben, az első este és egy pár őszinte szóváltás után,  a hang a másik oldalon azt mondja, - „Ide tudnál jönni megszagolni a szobámat”?
 
Hát párszor turnéztam már az elmúlt húsz évben, és halottam is már fura dolgokat, de mind közül ez lett az első.
 
Most próbáld elfelejteni az egzotikus lokálokat, vagy a kiárusított showkat és az öt csillagos hoteleket, a hírességeket és a jó csajokat, ami néha ezzel az élettel jár. Mert, ha belesel néha egy rock bandával az élet függönye mögé az úton, ez néha csak annyiról szól, hogy segít az egyik haver a másik havernak. Azáltal hogy beszimatol a szobájába.
 
Szóval ezt tettem.
 
Felkaptam a cipőmet, és lementem Seanhoz és jópárat beleszagoltam a szobájába, - és semmit nem éreztem.
 
Nyilvánvalóan azt gondolta, hogy gázszivárgás van, de az orrom nem fedezet fel semmi ilyesmit. Szóval miután bedugtam a fejem minden lyukba és minden kamrába, még négykézlábra is ereszkedtem. Belelihegtem a szőnyegbe, és biztosítottam őt, hogy minden rendben van, és azt visszamentem a szobámba.
 
Visszaérve, sikeresen hozzáadva még egy munkatapasztalatot az életrajzomhoz, megnyugodva tapasztaltam, hogy nálam a kisüsti whisky-m és a sajtos csipszem érdekes illatán kívül semmi nem változott.
 
A következő három nap próbálással telt a fellépésre, és a következő három éjszaka vagy belemerüléssel, vagy a Winnipegi éjszaka elől való bujkálással, attól függően melyik banda vagy csapat tagja voltál.
 
Az elkövetkező három napban (nappal) a koncertig, a fiuk egy csomó rajongóba futottak bele a hotel körül és bent a városban, és lenyűgöző volt mennyi ember emlékezett a banda legutolsó Winnipegi fellépésére.
 
Csaknem 20 éve volt már, mikor a Van Halennek nyitottunk 1991 Novemberén. (Ekkor még eredeti felállásban: Mike Starr, Layne Staley, Jerry Cantrell, Sean Kinney.)
 
Sem Sean sem Jerry nem tudta pontosan feleleveníteni mikor is voltunk itt utoljára, de valami oknál fogva az én fejembe megmaradt ez a dátum.
 
Ez biztos annak is volt köszönhető, hogy még mindig jól emlékeztem a három vagy négytömbnyi gyaloglásomra, a térdig érő hóban a hotelünktől a mosodáig, egy szál dzsekiben és egy fasza teniszcipőben. Ami arra volt jó, hogy úgy, lefagytak a lábujjaim, és a füleim és az orrom, hogy nem a mosodába mentem volna két lépés után, hanem inkább egy korházba, de kurva gyorsan.
 
Valami furcsa ok miatt szó szerint ez a magyarázat, arra hogy egyáltalán emlékszem valamire is akkori ittlétünkből. Kitudja miért, de csak ez az ami megmaradt. 
 
Sajnos az emlékezet kihagyás elég gyakori dolog, főleg olyankor, ha egy csomót utazol. Ilyenkor az emlékek elhalványodnak, vagy el is tűnnek. Néha csak annyi marad meg egy- egy állomásról a legjobb turnézásaid közül is, hogy fagyott takonydarabokat szedegetsz ki a szakálladból egy kihalt mosodában, Winnipeg belvárosában.
 
Ez persze, hogy undorító!, de ez minden, ami megmaradt.
 
Szóval most, ha innen tovább álunk, majd könnyű lesz emlékezni milyen jó meleg volt az idő. Arra, hogy a show szuper volt, hogy Duff a „Rooster”t játszotta a srácokkal, és a tipikus barátságos Kanadai fogadtatásra, amit mindig tapasztalunk, ha itt vagyunk fenn. 
 
Szóval még egyszer! - Azért nem leszek meglepve, ha mikor húsz év múlva visszaemlékezem erre az időre, csupán Sean szobájának szimatolása lesz az egyetlen dolog amire emlékszem.
 
Istenem ad, hogy ne így legyen...
 
U.I: Layne miért mentél el!?!?!?  Köszönjük amit itt hagytál!!!
 

 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2015. február 25.

Madonna a country királya mellé emelkedett

Úgy tűnik, Madonna mindig kitalál valamit, amivel ott lehet a slágerlisták élén. A veterán énekesnőre egyébként is jellemző, hogy a kornak megfelelő trendekre építi egy-egy nagylemeze profilját, és úgy tűnik ez a 2015-ös korong, a Rebel Heart kapcsán sem lesz ez másképp. Persze mindezt úgy teszi, hogy közben a tipikus madonnás vonások ott zúgnak a felszín alatt, de vélhetően egy alapvetően könnyedebb dance, house anyagra számíthatunk majd.
  Tovább

2015. február 23.

Lady Gaga show-ja ütött az Oscaron

Hétfő hajnalban osztották ki 87. alkalommal a filmes világ legrangosabb díját, az Oscart. A díjak kiosztása között a már megszokott módon különböző zenés-táncos produkciókkal szórakoztatták a nézőket. Lady Gaga is fellépett az est folyamán. Egy egészen különleges műsorral készült, ugyanis az idén 50 éves A muzsika hangja című filmből adott elő egy egyveleget. Az átdolgozott verzió pedig elsöprő sikert aratott, és az eredeti film főszereplője, Julie Andrews is könnyek közt köszönte meg a popsztárnak a felejthetetlen fellépést. Tovább

2015. február 20.

12 év után jelentkezik új albummal a Blur

A britpop úttörői a 2003-as Think Tank óta nem adtak ki nagylemezt, pedig már 2008 óta aktívnak volt tekinthető a zenekar. Más kérdés, hogy a lendület csak pár koncertig és fesztiválfellépésig tartott ki, ám a haknik, a tétlenkedés és a jól bejáratott dalok korszakának most vége: április 27-én érkezik a The Magic Whip! Tovább

2015. február 19.

Új dalt mutatott meg a Faith No More

A Cone of Shame című mély és zúzós szerzeményt, egy tokiói koncert keretein belül mutatta be a zenekar. A címét csak később jelentette be a banda billentyűse, Roddy Bottum egy twitter bejegyzésben. A dal különlegessége, hogy természetesen helyet kap majd a banda hamarosan érkező, új albumán (Sol Invinctus), amely 18 év után, az első nagylemez hosszúságú kiadványa lesz az együttesnek. Tovább

2015. február 16.

Megjelent az Imagine Dragons második nagylemeze

Az amerikai rockzenekar a mai napig alternatívként van számon tartva, pedig sikereiket és hihetetlen népszerűségüket tekintve megállják a helyüket bármilyen populáris előadó mellett. 2012-es Night Visions című első albumuk ugyanis a szerethető, befogadható popzenét vegyíti a kvartett egyedi, rockos hangzásával. Erre azonnal felfigyelt a szakma is, így tavaly például egy Grammy-díjjal is gazdagodtak a fiúk, de ami még fontosabb, az az egyre csak növekvő figyelem és elismerés, amit a közönségtől kapnak. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky