Barbadoson, pofonokon, erotikus fotókon át - Rihanna
A barbadosi születésű Rihanna, már 15 évesen belecsöppent a POP szakmába és első lemezével már nagy sikereket aratott. Hangja nem csak egyedi, de jól is vegyíti minden számában a Fekete és a Közép-Amerikai kultúrából eredő stílus jegyeket. Egyik nyilatkozatában kedvenc énekesének is „Bob Marley-t” nevezte meg, akit fiatalon és mai napig is a legnagyobbra tart.
Rihanna-ról tudni kell, hogy részben egy szerencsés felfedezésnek köszönheti mai hírnevet. Mert ha, ugyan is „Evan Rogers” producer, egy a szigeten töltött vakációja közben nem figyel fel a lenyűgöző hangú, akkor még lány énekes nőre, ma nem biztos, hogy itt tart.
Természetesen azért sok munka és nem kevés stúdióban töltött óra is fekszik ebben.
2005-be pályája első albumaként a „Music of the Sun”, egy nagyon jól sikerült irigylésre méltó kiadvány. Nagyon profi munka, egyáltalán nem érezve rajta a kezdő szárnypróbálgatásokat. Tisztán változatos számok sora. Rihanna-án kifejezetten érezhető az egyéniség melyet nemcsak hangjában de stílusában is megnyilvánul.
2006 –ban az „SOS” –el („A Girl Like Me” album) törte tovább útját, hogy bizonyítsa, itt a csúcsig nem lesz megállás. Többen hasonlították őt ekkor „J.Lo.” első kinézetéhez, de ezt szinte kár is említeni. Rihanna túl egyéni, túl más kultúrából jön és túl változatosak is a képességei ahhoz, hogy hasonlítsák bárkihez is. A szám robbant, áttörést hozva neki, nem csak otthon és a 100-as topp listákon, de az egész világon.
2007-ben ezt követte az „Unbrella” („Good Girl Gone Bad” album) mely az egyik legnagyobb sikere. Ez a szám Rihanna -nak olyan világsikert hozott, hogy körülötte nem maradt senki aki eddig egy kicsit is versenyben volt. Jay-Z vel karöltve megszerezte a világhírnevet.
2008-ban jön ki a „Disturbia”, sokak szerint korszakváltó szólóként. Mivel itt láthatóan szakít korább stílus irányzataival, és itt kerül legtávolabbi pályára kislányos önmagától. Többen nem tudják merre tenni ezt a számot, talán nem véletlen is az égbe kiáltó riffje „Disturbia”, mely zavaró nyugtalanságot is jelent.
2009-re ennek az útnak a folytatásaként kijön a „Rated R” album, melynek „Russian Roulette” száma sok sötét és borongós képpel operál. A szám szinte folytatása a „Disturbia” jellegének és hangulatnak. Rihanna mintha valami változás felé tartana, egyre nagyobb kétségekkel. A változás még ezen az albumon megszületik. Értelmet nyernek a korábbi frusztrációk, és az eredmény a kis hölgy, végre felnőtt lesz. A „Rude Boy” számával, mellyel jól tükrözi a régi Karibi „feeling-et” haza tér, de már nem mint egy kislány, hanem mint egy érett hölgyként. Az otthoni hangulatot jól adja vissza még a klipben, felsorakoztatott oroszlán, zebra stb.
2010 –ben egy kis kitérő. Rihanna aki elhagyta első klipekben látott kislányos egyéniségét, egy a „CNN-en” tartott interjúban Chris Brown-nal való házastársi bántalmazásairól beszél.
2010-re kijön a „Loud” album. Ezen az „Only Girl In The Word” ,egy Norvég produkció keretében, mely egy mezőn szaladgáló boldog és felhőtlen érzést próbál magával hozni. De ennél is fontosabb, a szeretetre éhező lány, aki minden. Ezzel alapozza meg igazán kilépését is a „dance-pop” kategóriába, és egyben boldogságot, vidámságot hozva vissza magának. Érdekes ugyan, mert sok helyen úgy érezni mintha csak a berendezés lenne szép és vidám, a szám érzelme és ének stílusa sokkal mélyebb.
Majd ezt követi a „What’s My Name” ami Rihanna-t egy eddig nem látott utcai stílusban prezentálja. Az Amerikai utcai érzését és annak rap szövegeire adott Barbadosi válaszokat, ebben a számban figyelhetjük meg először. Emellett a zenei alap, ügyesen alkalmazza a New York-i „bucket drum” stílust, ami az utcai vödördobolást jelenti.
2011- megérkeztünk a jelenbe és készüljetek emberek, indul a buli! Nincs kegyelem a nyugodt szörpöt szürcsölgetőknek, mert itt bulizni kell. A „Talk That Talk” album és az „S&M” szám, egy igazi parti nóta. Ugyan egy-két kiállással, de olyan pörgéssel dobban vissza, az idő tört része alatt a buliba, hogy egy pillanatra se érsz majd rá szürcsölni egyet. Rihanna bevisz minket a klubba az egész szám egyszerűen, ezt sugallja. Egy nagyon szórakoztató, vidám nóta.
Az új-zélandi alt-pop testvérduó, a Balu Brigada, első alkalommal lép színre albummal: a ’Portal’ című anyag a formáció budapesti Sziget Fesztiválon való fellépésüket követi. Az új kiadvány igazi mérföldkő Henry és Pierre Beasley karrierjében, mely három év alatt készült el olyan városokban, mint Auckland, New York és Berlin. Az így létrejött hangzásvilág egyszerre hordozza az indie rock lendületét, az alt-pop eleganciáját és a fesztiválhimnuszok nagyszabású energiáját. Tovább
Az amerikai popdíva játékosan lázadó újdonságát egy látványos klip kíséretében tárja a nagyközönség elé. A szerzemény a Spotifyon 10 millió lejátszást meghaladó „Itty Bitty”-t és a 2 milliót közelítő „Trinklets”-et követi, a következő izgalmas betekintést nyújtva az énekesnő második, ‘Smoochies’ című albumába. Tovább
A "Hail to the Thief (Live Recordings 2003-2009)" című meglepetés kiadvánnyal tért vissza a Radiohead, mellyel hatodik stúdiólemezüket értelmezték újra. A korongon helyet kapott a "There, There" című hipnotikus klasszikusuk is, melyhez most egy Buenos Airesben rögzített koncertvideó is érkezett. Tovább
Az amerikai rockegyüttes már engedett némi bepillantást az ‘Everest’ világába, például a „Darkness Always Wins” című, lassan építkező hard rock himnusszal, mely mind szövegileg, mind zeneileg mélyen belemerül a banda elmúlt évtizedekben megtett “hegymászásába”. Hallgatható már A „Rain Your Blood On Me” című nőkhöz írt, drámai óda is, mely dübörgő ütemeivel, robbanékony dobszólamokkal, villámgyors gitárriffekkel és égzengető vokállal tör utat a rajongók szívébe. Tovább
Tavaly kiadott ‘Ohio Players’ című korongja után máris vadonatúj albummal jelentkezik az ötszörös Grammy-győztes The Black Keys. A ‘No Rain, No Flowers’ már elérhető CD és kétféle LP formátumokban. Tovább