A The Subways egyik tagjával, Charlotte Cooperrel (ének, basszus) beszélgettünk. Helyszín az A38 hajó backstage-e, amely maga is lebilincselő. Hát még a banda tagjai! Mindannyian mosolyogtak, pörögtek, alig várták a koncertet. Charlotte egy nagyon kedves, végtelenül hiteles és vidám lány. Olyan természetesen viselkedett, mint egy régi barátnő. Emellett a szerelését is nagyon szerettük, vagány volt és szexi.
Charlotte Cooper: Jól köszönöm, nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek Budapesten. Ez egy csodálatos, napfényes, békés nap.
MM: Mikor érkeztetek hozzánk?
CC: Tegnap még Ljubljanában koncerteztünk, utána indultunk ide. Amikor 2010-ben a Szigeten játszottunk, volt egy szabad napunk és akkor felfedeztük a várost. Megnéztük az ódon utcákat, a templomokat, lementünk a Duna-partra, egyszerűen csodálatos volt sétálgatni a régi épületek között.
MM: Örülök, hogy szóba jött a Sziget, főleg hogy 2012-ben is felléptek itt. Hogy tetszett akkor, 2010-ben?
CC: Imádtam a Sziget Fesztivált, azt is mondhatnám, hogy az egyik kedvencem. Hihetetlen hogy minden sarkon más zene szól, rengeteg ember mindenütt, mindig történik valami, csodálatos. Alig várom, hogy újra ott játszhassunk.
MM: És mi a véleményed az A38-ról?
CC: Elég menő, kicsit ugyan őrült, hogy egy hajón van, de remélem jó esténk lesz itt.
MM: Egy ilyen kis klubban vagy inkább egy nagy fesztiválon szeretsz játszani?
CC: Valójában szerencsésnek mondhatom magam, hogy lehetőségem van ilyen különböző koncerteken részt venni. Hiszen míg egy klubban pár száz, maximum ezer ember van, addig egy fesztiválon ötezer vagy akár hatvanezer ember. Tényleg csak azt mondhatom, hogy mázlisták vagyunk, hogy ilyen alternatíváink vannak. Igazából hálásak vagyunk mindenkinek, aki megnéz minket, nem számít hányan vannak a nézőtéren.
MM: A koncert-naptáratokat elnézve elég sűrű időszaknak néztek elébe. Hogy tudtok mindig ugyanazzal a lendülettel játszani, akár a hét minden napján egyhuzamban? Nem veszítetek a lelkesedésetekből?
CC: Egyszerűen imádjuk, amit csinálunk. Imádunk a színpadon lenni, koncertezni, az egész légkört, ami ott van. És igen, sokat játszunk, de a színpadon tapasztalt érzések mindig új erővel töltenek fel minket.
MM: Mi hiányzik a legjobban egy turné során?
CC: Az otthoni emberek. A barátaim, a családom, az egész város. Szeretem azt, ahol élek, a városomat, a környéket, így ha otthon vagyok, mindig szakítok időt, a kedvenc dolgaimra.
MM: És lesz időtök pihenni a körút alatt? Úgy láttam, hogy Görögországban lesz egy pár szabadnapotok.
CC: Igen, 5 koncertet adunk Görögországban és szerencsére lesz egy kis szabadidőnk, akkor valószínűleg a parton fogjuk süttetni a hasunkat. Nagyon szeretem Görögországot, igazán különleges hely, a sok kis bárral, és a tengerrel, jó ott lenni.
MM: Elég sok helyen fogtok koncertezni. Mit érzel, lehet különbséget tenni a különböző országok közönségei között?
CC: Igen, úgy érzem, van különbség. Azt vettem észre, hogy minél keletebbre megyünk Európában, az emberek annál őrültebben buliznak, többet táncolnak, hangosabban énekelnek, üvöltenek, kiabálnak, hihetetlen. Angliában ez kicsit másképp van. Az is érdekes volt, amikor Észak-Németországban koncerteztünk és a közönség váratlanul leült a földre, majd egyszerre felugrottak, egy élmény volt.
MM: És mit gondolsz a magyar közönségről?
CC: Imádjuk őket, imádunk itt lenni! Mindenki lelkes, az idő csodálatos, ez egy igazán szép nap.
MM: Üzensz valamit a magyar rajongóidnak?
CC: Köszönjük, hogy itt lehetünk a fedélzeten, és mindenkinek nagyon örülünk, aki ma megnéz minket! És ne feledjétek, találkozunk a Szigeten!
MM: A MyMusic honlapján az a szokás, hogy egy-egy interjú végén megjelentetünk egy dalt az együttestől. Van kedvenced, mit tennél be a beszélgetés zárásaként?
CC: A kedvenc dalomat az új albumról, ami a Pop Death címet viseli!
Hát így történt! Ha nem ismernénk őket, akkor is kedvet kaptunk volna ahhoz, hogy bulizzunk velük egyet a koncerten, vagy akár egy egész estén át.
Nagy ünneplés és miegymás várja 2013. június 8-án szombaton, a Belvárosi Fesztiválon a nagyérdeműt, hiszen idén ünnepli 10. születésnapját a Pannonia Allstars Ska Orchestra, méghozzá megannyi meglepetéssel. Ezen alkalomból KRSA, a zenekar frontembere válaszolt a MyMusic kérdéseire... Tovább
A Grand Mexican Warlockot a néhai Idoruból ismerős Szabó Laci alapította – szokás őket szupergroupként is aposztrofálni, hiszen a tagok többek között a Subscribe-hoz, a Jazzékielhez vagy éppen az Esclin Syndo-hoz is kötődnek. Kérdéseinkre ezúttal a zenekar énekese, Undos válaszolt, nem éppen szokványos modorban! Tovább
Boda Tomi és Mucsi Viktor (Jam) először Kóboráram néven alapítottak együttest, trió formációban nyomulnak Scage-ként. Zenéjük ötvözi a pop-punkot a metálos, agresszívebb elemekkel. 2011-ben a Kettesben, 2012-ben pedig a Tovább című EP-vel jelentkeztek. A koncertélményekről, tervekről a banda frontembere, Jam nyilatkozott nekünk. Tovább
A szegedi SKAtch által játszott zene elsősorban a ska műfajhoz húz, amelyet magyaros-balkános ízzel fűszereznek meg. A csapat elsősorban klubokban valamint fesztiválokon szereti megmutatni magát, Szegeden kívüli második hazájának a Délvidéket tartja. Idén több nagy hazai fesztiválon is fellépnek majd, érdemes tehát odafigyelni rájuk! Tovább
A Take A Break név nem volt valami megnyerő, ezért Mészáros-Kárpáti Marcell (ének, ritmusgitár), Hutera Lajos (szólógitár, vokál), Menyhárt Tamás (basszusgitár, vokál) és Mario Gonzalez (dob)2009-ben megalakították a Summertime zenekart, mely a jövőbeli számok hangulatának irányadó vonalát hivatott tükrözni. Mardellal, Norbival, Hajzival és Neczel vagyis a Summertime zenekarral beszélgettünk, ahol a rengeteg érdekesség mellett szóba került legfrissebb videoklipjük is. Tovább